Élménypedagógia.com

élménypedagógia

Táboraink

1 / 9
élménypedagógia
2 / 9
élménypedagógia
3 / 9
élménypedagógia
4 / 9
élménypedagógia
5 / 9
élménypedagógia
6 / 9
élménypedagógia
7 / 9
élménypedagógia
8 / 9
élménypedagógia
9 / 9
élménypedagógia

Iskolai szünetekben, főleg a nyári szünetben természetjáró és élménypedagógiai táborokat szervezünk felsős általános iskolások és középiskolások számára.

Tavaly nyáron a Dr. Ambedkar Második Esély Gimnázium és Szakképző Iskola tanulói töltöttek el nálunk június végén egy élménydús hetet.

Lovas-Élmény-Pedagógia és Terápia

A lovas terápia mind orvosi javallatra alkalmazott gyógytornaként, mind pedagógiai és gyógypedagógiai intervencióként hatásos. Steiner Henriette orvos-biológus a következőképpen foglalja össze a hippoterápia területeit:

„A hatásmechanizmus több területet fog át. Mozgásterápiás szempontból segíti a kóros izomtónus szabályozását, a mozgásérzékelés javulását, a testséma fejlődését, az egyensúly és a koordináció javulását, valamint a fejkontroll, törzskontroll javítását. Pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai alkalmazásával elérhető a figyelem és a gondolkodás fejlődése, az élmény és tapasztalati kör bővülése, az önbizalom, a függetlenség, az önkifejezés, az életöröm, a motiváció megjelenése. Jótékonyan hat a kapcsolatfelvétel és -fenntartás képességére. A szociális élethez elengedhetetlen funkciók javulása is az eredmények közé tartozik: a kommunikációs és interakciós készségek és képességek, az érzelmi és akarati funkciók pozitív irányba változnak.”

A hippoterápia gyógyterápiai alapja a ló mozgásában rejlik. Izomkárosodott vagy akár teljesen lebénult betegek számára a ló lépései a hátán ülve az emberi mozgás, járás impulzusait imitálják. Úgy működik a lovon ülő teste és izomzata a gerinc, a medence, a törzs és a csípő izmaira ható erők hatására, mintha két lábon járna a lovas. Vagyis még a járni nem képes beteget is teljesen átmozgatja a ló mozgása, de nem egy passzív módon, mint a gyógymasszás esetében, hanem saját erőből történő mozgást imitálva.

E mechanizmus gyógyító erejét mar az első világháborút követően felismerték. Két ápolónő – Olive Sands és Agnes Hunt – gerincsérült, lebénult brit veteránokat segített lóra. Úgy vélték, lovon ülés közben a derék-, a far- és a combizmok óhatatlan átmozgatása és a különleges ritmikájú mozgás többet ér a hagyományos gyógytornánál. Szakemberek által sarlatánságként kinevetett kísérletük számtalan béna veteránt állított újra lábra. A lábra álló hadfiak sora őket igazolta. A doktori címek és a tüzetesebb kutatások hiánya – továbbá az orvostársadalom hímsovinizmusa – miatt azonban szakberkekben évtizedekig a tudománytalan kategóriába sorolták az efféle próbálkozásokat.

A sarlatánság bélyegének leküzdésében fontos fordulópont érkezett el az 1952-es helsinki olimpia díjlovagló versenyén. Lis Hartel Dániából ezüstérmet szerzett, pedig 6 évvel korábban járványos gyermekbénulásnak köszönhetően megbetegedett, és járni is csak segítséggel tudott. Mivel imádott lovagolni, nem adta fel. Keményen, összeszorított fogakkal újra és újra lóra ült, pontosabban eleinte ültették. Környezetében valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy akaratereje és kitartása az olimpiai dobogóig fogja vinni. 1956-ban, a melbourni olimpián újból ezüstérmet szerzett. Az ezt követő években Lis, Ulla Harpoth fizikoterapeutával együtt gyermekbénulásos beteg gyerekekkel foglalkozott, és elindították a terápiás jellegű lovaglást.

Ma már különböző területeket csoportosítanak el az eredetileg egységes terápiában, és nemcsak mozgásjavításra, fejlesztésre használják. Pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai területeket is érintenek a mai lovas terápiák. 3 fő csoportjuk van:

Eredeti hippoterápia:

Orvosi javallatra végzett neurofiziológiai gyógytorna, főleg neurológiai és ortopédiai problémáknál használják.

Gyógypedagógiai lovaglás és gyógytorna:

Lovas terapeuta segítségével végzik, tanulásban akadályozott vagy értelmileg akadályozott, részképességi zavarban szenvedőknél és autistáknál alkalmazzák

Ló asszisztált pszichoterápia:

A ma legdinamikusabban fejlődő ága a lovas terápiának. Szorongásos, személyiség- és viselkedészavaros személyeknél, szenvedélybetegeknél használatos módszer. A pszichoterápiás lovaglásnál a terápia a kutyás terápiához hasonlóan egy háromszögben (ló-kliens-terapeuta) és az ITT és MOST-ban zajlik. Érzékenyen reagál a ló a kliens minden rezdülésére, ezért kiváló visszajelzőként működik a problémafeltárásban, a feldolgozásban. Fiatal szakág, 10 éves a ló asszisztált pszichoterápia, de dinamikusan fejlődik.

A lovak egyik terápiás szempontból fontos tulajdonsága az, hogy számukra nincs testi vagy lelki fogyatékosság, nem is érzékelik azt. Így egyenlő eséllyel, diszkrimináció mentesen fordulhat feléjük egészséges vagy sérült kliens egyaránt. A lovak különleges érzékenységgel reagálnak a kliens lelki állapotára. Ennek megfelelően távolodnak vagy közelednek a klienshez. A ló méretének és erejének köszönhetően javítja a kliens megküzdési stratégiáit, fejleszti az asszertivitást, az énhatékonyságot, ezzel növeli az önbizalmat.

A módszer ellenzői egy darabig luxusszámba menő hobbiként tartották számon a lovas terápiát, függetlenül az eredményektől. Ezek persze nem tudtak mindig teljes gyógyulást hozni, de testileg, lelkileg megerősödve sok hátrányt tudtak leküzdeni a betegek.

Ma már nemzetközi szövetség fogja össze a világ lovas terápiával foglalkozó szakembereit. 1969-ben az Egyesült Államokban alakult meg a Nemzetközi Lovas terapeuta Szövetség (Professional Association of Therapeutic Horsemanship International – PATH). Változatlanul a drága terápiák közé tartoznak a lovas terápiák, de egyre gyakrabban választják már nálunk is ezt a lehetőséget.

Lovas túrák

A Búbos Banka Tanya fekvése és izlandi lovaink tulajdonságai kiválóan alkalmasak akár hosszabb, akár rövidebb lovas túrák kivitelezésére. Tanyánk nem véletlenül otthona számos védett madár- és állatfajnak: A környék több száz hektáron teljesen autóforgalom- és útmentes.